A világunk két részre oszlik, amelyek olyanok akár a tükör két oldala. Az egyik felén élnek az emberek, ennek neve Assiah. A másik pedig a démonok világa, a Gehenna. Alapvetően sem az átjárás, sem bármilyen kapcsolat a két fél közt nem lehetséges. A démonok mégis képesek átjönni a világunkba, megszállva annak élőlényeit. Kivétel a Sátánt, minden démonnak leghatalmasabbikát, kinek ereje akkora, hogy Assiah egyik teste sem bírja el jelenlétét...

...és mégis született egy fia a világunkba. Rin egyszerre ember és démon, akit az Egyház emberei neveltek fel, s mostanra már kamaszfiúvá érett. A Sátán remélve, hogy fia segíti a terveiben, igyekszik a maga eléggé egyedi módján meggyőzni őt. Ám ismerjük a kamaszokat: lételemük a lázadás. Rin pedig inkább beáll ördögűzőnek, mintsem apja terveit hajtsa végre. Lehet, hogy a démoni erőkkel nem bíró ikertestvére is segíti őt a döntésének helyességében?

Az ördögűzés igen kedvelt témának számít hosszú esztendők óta. Gondoljunk csak bele, William Peter Blatty Az ördögűző című könyve, s az abból készült nagy sikerű filmklasszikus hozta meg a témának azt a fajta áttörést, amelynek hévje a mai napig tart. Igaz, Az ördögűzőből 3 folytatás és 1 előzményfilm is született, de ott van még Timoty B. Allen Possessed című könyve, amiből 2000-ben film is készült. Vagy a nemrég a mozikban játszott A rítus Anthony Hopkins-szal, vagy a The Season of the Witch (Boszorkányvadászat). Ezen felül még az Ördögűzés Emily Rose üdvéért, The Dybbuk, Stigmata, Repossessed, Constantine, Supernatural (Odaát)...

És persze a vallás is szerepet játszik a témában, miért is ne. Talán furcsán hangzik, de minden vallás ismeri az "ördöngösség" fogalmát, ami a démoni megszállás egyik formája. A keresztények számára a Bibliában is van erre példa, méghozzá az evangéliumokban, mikor Jézus kiűzte a magát Légiónak nevező démonokat az ördöngösből, s azokat a disznókba irányította. Egy időben máglyahalál várt ezekre az emberekre Európában. Ma már Bolognában külön ördögűző tanfolyamot tart a Vatikán, mégis igyekeznek tudományosan megmagyarázni a démoni megszálltságot, aminek a vége a legtöbbször diagnosztizál skizofrénia. Hát ennyit jelent néhány száz év...

Nos, a grafika elég pazarra sikeredett, dinamikus, érdekes és figyelemlekötő. A manga nem kötött le egyáltalán, de ez jobban meggyőzött, nézette magát. Hozza egy 2011-es műtől elvárható színvonalat, az átalakulások és lángok is egész jóra sikeredtek. Mephisto Pheles meg az üde színfoltja a sorozatnak a maga eléggé egyedi kinézetével.

A hangok közül talán a hangjátékot tudnám említeni, amely talán a leginkább kiemelkedik az effektek mellett. A szinkronszínészek valami fenomenális beleéléssel adják a karaktereket, ahogy az effektek is elég stílszerűen realisztikusak lettek. Az OP és az ED valahogy nem maradt meg bennem, nem nyertek meg, idővel a felénél lehet, hogy lesz jobb, ha cserélik.

A történet tartogat izgalmakat, nem is keveset, bár eléggé egyszerű shounen fight jellegű darab, így nem csoda, hogy nagy felhajtás (hype) ment körülötte. A külcsín eddig megnyerő, kérdés, hogy nem ez lesz-e az egyedüli erénye.

Animeaddicts ismertetője....mivel most meg feledkeztem róla