A h�t v�g�n kider�l, siker�lt-e a magyar korm�nynak egy �v leforg�sa alatt gazdas�gi el�ny�kre v�ltania a K�n�nak szentelt megk�l�nb�ztetett figyelmet. A p�nteken Magyarorsz�gra �rkez� k�nai minisztereln�k, Ven Csia-pao szombaton t�rgyal Orb�n Viktor korm�nyf�vel, aki m�g tavaly �sszel, a sanghaji vil�gki�ll�t�s z�r� rendezv�ny�n h�vta meg Magyarorsz�gra.

Fellegi Tam�s fejleszt�si miniszter a k�nai gazdas�gi kapcsolatok�rt felel�s korm�nybiztosk�nt az elm�lt h�napokban t�bbsz�r j�rt K�n�ban. �prilisban a kereskedelmi, a vas�t�gyi �s a k�zleked�si t�rca, valamint a l�g�gyi hat�s�g, a k�zponti bank �s sz�mos nagyv�llalat vezet�ivel t�rgyalt, de ezen alkalmakt�l f�ggetlen�l is gyakran hangs�lyozta a keleti gazdas�gi kapcsolatok jelent�s�g�t, mely egy�bk�nt a korm�nyprogramban is szerepel.

A Magyar-K�nai Gazdas�gi Vegyes Bizotts�gnak a h�ten Budapesten tartott �l�s�n t�bb meg�llapod�st �rtak al�, egyebek mellett a l�gi tehersz�ll�t�s, a kutat�s-fejleszt�s, a k�rnyezetv�delem, a v�ztiszt�t�s �s az aut�ipar ter�n. A tal�lkoz� ut�n feltehet�en ezeket is bejelenti a k�t politikus - k�rd�s, hogy csak �ltal�nos egy�ttm�k�d�si meg�llapod�sokr�l, vagy konkr�t �zleti lehet�s�geket jelent� szerz�d�sekr�l van sz�. J� jelnek tekinthet�, hogy az MTI tud�s�t�sa szerint Ven Csia-pao k�s�ret�ben t�bb mint h�romsz�z �zletember van.

A c�ges �rdekk�pviseletek bizakodnak

"Nem titok, hogy az elm�lt h�napokban komoly gazdas�gi t�rgyal�sok folytak a h�tt�rben, egyebek mellett korm�nyk�zi meg�llapod�sok el�k�sz�t�s�r�l. Ez�rt fontos bejelent�sekre sz�m�tunk a tal�lkoz�n" - mondta az [origo]-nak N�dasi Tam�s, a Magyar Kereskedelmi �s Iparkamara k�nai tagozat�nak eln�ke. Hozz�tette, els�sorban a Magyarorsz�gra ir�nyul� k�nai t�kebefektet�sekre kell gondolni, azon bel�l is az infrastrukt�ra-fejleszt�s lehet napirenden.

Tudhat�, hogy a k�naiakat �rdekli a magyarorsz�gi vas�tvonal-rekonstrukci� - err�l �prilisban m�rt sz�letett egy strat�giai egy�ttm�k�d�si egyezm�ny -, a l�gi k�zleked�s (minisztereln�ki szinten is sz� volt r�la, hogy bev�s�roln�k magukat a Mal�vba, �s teherforgalm� repteret �p�ten�nek a nyugati hat�rsz�len - az Index p�nteki cikke szerint ez is eld�lhet szombaton) �s az energetika. Az is felvet�d�tt m�r, hogy az ukr�n hat�rt�l eg�szen egy dunai kik�t�ig vezetn�k a szovjet ut�d�llamokban haszn�latos sz�les nyomt�v� vasutat, az �tlet a magyar-orosz vegyes bizotts�g t�rgyal�sain is sz�ba ker�lt.

Pet� Ern�, a Magyar-K�nai Gazdas�gi Kamara (ChinaCham) eln�ke szerint a logisztika �g�rkezik az egyik legfontosabb egy�ttm�k�d�si ter�letnek, Magyarorsz�g a k�nai �ruk egyik lehets�ges disztrib�ci�s k�zpontja lehet, sz�mos munkahelyet teremtve. "A k�zhiedelemmel ellent�tben a hozz�nk �rkez� k�nai �ruk nagy r�sze m�r nem textilipari, hanem m�szaki jelleg� f�lk�sz term�k, mely magyar besz�ll�t� k�zrem�k�d�s�vel jut el k�szterm�kk�nt Nyugat-Eur�p�ba" - jegyezte meg. (A szigor� EU-s szab�lyok miatt nagy jelent�s�ge van annak, hogy egy adott term�k legal�bb feler�szben az uni�n bel�l k�sz�lj�n, ez megk�nny�ti a forgalmaz�s�t.)

Arra a felvet�sre, hogy ez�ltal Magyarorsz�g lehet az EU kapuja a k�nai gazdas�g sz�m�ra, Pet� Ern� azt mondta, ink�bb az egyik ilyen k�zpont lehet�nk, hiszen a tengeri kik�t�vel rendelkez� orsz�gokkal neh�z versenyezni. Az viszont k�ts�gtelen, hogy geopolitikai helyzet�nk a r�gi�ban a legjobb: a t�z p�neur�pai k�zleked�si folyos�b�l n�gy �tmegy az orsz�gon, �s viszonylag fejlett az infrastrukt�ra.

Nem �rut, tud�st kell vinni K�n�ba

N�dasi szerint a hazai v�llalkoz�sok sz�m�ra megny�l� k�nai lehet�s�gek b�v�l�se is v�rhat� a szombati tal�lkoz� nyom�n. "Most m�g el�g kev�s hazai v�llalat m�k�dik az �zsiai orsz�gban, de a kedvez� felt�telek megteremt�se eset�n ez gyorsan megv�ltozhatna" - mondta az MKIK tiszts�gvisel�je.

Pet� Ern� arra h�vta fel a figyelmet, hogy a magyar v�llalkoz�soknak nem els�sorban �ruexporttal kellene megpr�b�lniuk bet�rni a k�nai piacra, mert val�sz�n�s�thet�, hogy - n�h�ny k�l�nleges szegmenst lesz�m�tva - nem b�rn�k hossz� t�von az �rversenyt. "Sokkal ink�bb a tud�sexportnak, technol�gi�k, szabadalmak �rt�kes�t�s�nek van j�v�je. A mez�gazdas�gban, az �lelmiszeriparban, a v�zgazd�lkod�sban, a k�rnyezetv�delemben n�lunk megvan a kell� versenyk�pes tud�s, K�n�ban pedig fejleszteni akarj�k ezeket a ter�leteket" - magyar�zta a szakember. (J� p�lda az Organica Zrt. v�ztiszt�t� technol�gi�ja, melyr�l b�vebben itt olvashat.)

Tavaly a k�t orsz�g k�z�tti kereskedelmi forgalom k�zel 30 sz�zal�kos n�veked�ssel el�rte a 8,72 milli�rd doll�ros rekord�sszeget. Ebb�l k�nai import 2,2 milli�rd doll�r volt, �gy K�z�p-Kelet-Eur�p�ban Magyarorsz�g K�na legnagyobb importforr�sa. Az MTI �ltal a napokban id�zett Kao Csien budapesti nagyk�vet szerint a k�nai statisztik�k azt mutatj�k, hogy a magyarorsz�gi k�nai beruh�z�sok �ssz�rt�ke 2,5 milli�rd doll�rra r�g, a vegyesv�llalatok pedig k�r�lbel�l t�zezer f�vel n�velt�k alkalmazottaik sz�m�t.

A ChinaCham eln�ke szerint nem felt�tlen�l az a leg�rdekesebb, hogy val�ban sz�letik-e valamilyen nagyszab�s� meg�llapod�s a mostani tal�lkoz�n, hiszen a t�ny, hogy Ven Csia-pao �tnapos eur�pai k�r�tj�n London �s Berlin mellett Budapestet l�togatja meg, r�ad�sul k�t napra j�n, "azt jelzi, hogy a k�naiak komolyan vesznek minket", �s ez biztat� a j�v�re n�zv�st. T�ny, hogy a mindenkori k�nai korm�nyf� �vente n�h�nyszor utazik csak k�lf�ldre, �s akkor sem minden�tt t�lt el k�t napot. Miut�n a l�togat�s t�nye nyilv�noss�gra ker�lt, a Financial Times brit gazdas�gi lap is foglalkozott a h�rrel, �s diplom�ciai sikernek nevezte.

Mi�rt vagyunk �rdekesek K�n�nak?

B�r k�zenfekv� lenne egyszer�en az uni�s eln�ks�ggel magyar�zni, hogy N�metorsz�g �s Nagy-Britannia mellett Magyarorsz�g az utaz�s harmadik �llom�sa, besz�des, hogy a k�nai kereskedelmi miniszt�rium egyik f�oszt�lyvezet�-helyettese nemr�g egy budapesti sajt��rtekezleten K�na egyik legfontosabb r�gi�s kereskedelmi partner�nek nevezte Magyarorsz�got, �s az udvarias szavakon k�v�l is t�bb jel utal arra, hogy a k�naiak val�ban komolyan veszik a partners�get.

A Hainan l�git�rsas�g a r�gi�ban egyed�l Budapesttel k�ti �ssze Pekinget k�zvetlen j�rattal, �s szint�n csak itt van jelen �n�ll� le�nyv�llalattal a Bank of China. Budapesten ny�lt meg tavaly a k�nai kereskedelmi miniszt�rium befektet�si �gyn�ks�g�nek (CIPA) els� eur�pai irod�ja, �s a vil�g els� k�nai-nemzetk�zi �gyv�di irod�j�ban is egy itteni c�g a nemzetk�zi partner.

Magyarorsz�g is tett gesztusokat, p�ld�ul egyetlen schengeni orsz�gk�nt konzul�tust nyitott Csungkingban, az egyik leggyorsabban fejl�d� v�rosban, �s a magyar ad�hivatal szak�rt�inek seg�ts�g�vel k�sz�lt el nemr�g az uni�s v�mk�dex hivatalos k�nai ford�t�sa. Mindezek mellett az is sokat nyomhat a latban, hogy becsl�sek szerint n�lunk �l a t�rs�g legn�pesebb k�nai k�z�ss�ge (�jpalot�n m�g egy magyar-k�nai k�ttannyelv� �ltal�nos iskola is m�k�dik), az �zsia Center �p�let�ben m�k�d� China Brand Trade Center pedig hamarosan a k�nai �ruk legjelent�sebb r�gi�s eloszt�k�zpontj�v� v�lhat.

Sz�mon tartj�k a magyarok �zsiai sz�rmaz�s�t

"K�n�ban Magyarorsz�got kicsit jobban ismerik a t�bbi posztkommunista �llamn�l. A hagyom�nyos szt�linista modellhez k�pest decentraliz�lt szocializmusmodellt annak idej�n �k magyar modellk�nt ismert�k meg, �s tanulm�nyozt�k. De a magyarok �zsiai sz�rmaz�s�t is sz�mon tartj�k, az iskol�ban tan�tj�k is" - magyar�zta �rdekl�d�s�nkre T�las Barna sinol�gus, a Magyar-K�nai Bar�ti T�rsas�g tiszteletbeli eln�ke.

T�las Barna ugyanakkor azt mondta, val�sz�n�, hogy a k�nai vezet�s a magyar korm�nynak azt a magatart�s�t is honor�lja, hogy nagyobb f�ggetlens�get akar a gazdas�gpolitika alak�t�s�ban. "A mainstream nyugati politik�t�l val� b�rmilyen elt�r�snek a szem�kben szimbolikus �rt�ke van, a renitens kelet-eur�pai orsz�g megl�togat�sa ennyiben tudatos reakci� lehet" - tette hozz�. T�las szerint a Medgyessy-korm�ny volt az els� a rendszerv�lt�s ut�n, amely r��bredt, hogy a nyugati integr�ci� mellett K�n�t sem kellene elhanyagolni, az�ta mindegyik kabinet mag��v� tette ezt a gondolatot.

forr�s: Origo.hu