�nekversenyekkel, egy k�nai szt�rokat felvonultat� t�rt�nelmi filmmel �s t�bb sz�z k�l�nb�z� rendezv�nnyel k�sz�lt a K�nai Kommunista P�rt a 90. sz�let�snapj�nak meg�nnepl�s�re. A nagyszab�s� megeml�kez�sekhez passzolt az is, hogy elind�tottak egy �j gyorsvasutat, az orsz�g els� rep�l�g�p-hordoz� anyahaj�ja pedig v�rhat�an megkezdi els� tengeri gyakorlatait. P�nteken mondott egy m�sf�l �r�s t�v�besz�det Hu Csin-tao k�nai eln�k is, aki m�ltatta a p�rt t�rt�nelm�t, de egyben figyelmeztette a p�rttagokat arra, hogy fegyelmezettebbeknek kell lenni�k - p�ld�ul tart�zkodniuk kell a korrupci�t�l - ha meg akarj�k �rizni a p�rt t�mogatotts�g�t.

A feudalista cs�sz�rs�ggal szemben kommunista �s bizonyos m�rt�kben anarchista eszm�ket vall� K�nai Kommunista P�rt 1921 j�lius�ban j�tt l�tre Sanghajban (val�j�ban j�lius 23-�n, de a megeml�kez�seket a jobban hangz� h�napkezdetkor tartj�k). A k�vetkez� 30 �v nagy r�sze egy hosszadalmas polg�rh�bor�val telt, amelynek sor�n a cs�sz�rs�got lev�lt� Kuomintangot a kommunist�k kiszor�tott�k Tajvan sziget�re. 1949-ben �tvett�k a hatalmat az eg�sz orsz�g felett, �s Mao Ce-tung �nnep�lyes besz�d�vel okt�ber 1-j�n megkezdte m�k�d�s�t a K�nai N�pk�zt�rsas�g.

A kapitalizmus �s k�vetkezm�nyei

A p�rt mindenkori viszonylagos nagy t�bor�nak �s ebb�l ad�d� soksz�n�s�g�nek eredm�nye, hogy �t tudta v�szelni az 1966-t�l 1976-ig tart� kultur�lis forradalom �r�let�t, �s a Mao �ltal elt�vol�tott Teng Hsziao-pinget rehabilit�lt�k. Teng Mao hal�la ut�n a kultur�lis forradalom s�relmeinek feldolgoz�s�ra meghirdette a "Pekingi tavaszt", majd megalapozta a mai K�na siker�t a "Nyit�s �s reform" programmal - m�s sz�val a kapitalizmus beenged�s�vel. Az � tal�lm�nya az az�ta is sokat emlegetett "szocializmus k�nai karakterjegyekkel" meghat�roz�s is. 

A kapitalizmus beenged�s�nek azonban olyan sz�ks�gszer� �s kellemetlen k�vetkezm�nyei is lettek, mint az infl�ci�, a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek, ami k�zvetve az 1989-es Tienanmen t�ri t�ntet�sekhez is vezetett. A p�rt hezit�lt azon, hogyan is kezelje a fesz�lt helyzetet, �s v�g�l a brut�lis megtorl�s mellett d�nt�ttek, ami ut�n Teng vissza is vonult, K�na menetel�se pedig j� t�z �vre megtorpant vagy legal�bbis lelassult.

A p�rt azonban ezt is t�l�lte, ami r�szben a '89 ut�ni m�lyrehat� lesz�mol�sok, elt�vol�t�sok eredm�nye is volt. K�na a szigor�an ir�ny�tott pedag�giai rendszer�vel el�rte, hogy m�ra a h�szas-harmincas koroszt�ly szinte semmit ne tudjon az 1989. j�nius 4-ei v�res esem�nyekhez k�tni, �s ugyanezen m�dszerrel pr�b�lj�k a kultur�lis forradalom vagy a szint�n Mao �ltal kital�lt Nagy ugr�s - a soha nem l�tott �h�ns�get eredm�nyez� er�szakos �s hirtelen iparos�t�s - k�rt�konys�g�nak jelent�s�g�t is elbagatelliz�lni. Egysz�val mindent megtesznek az�rt, hogy kiretus�lj�k azt, ami a p�rt tekint�ly�t �s legitim�ci�j�t csorb�thatn�. Ebben a szellemben k�sz�ltek a 60-as �llamsz�let�snap k�rny�k�n �s a mostani 90-es p�rt�vfordul�ra leforgatott nagy k�lts�gvet�s�, k�lf�ld�n is neves sz�n�szeket szerepeltet� t�rt�nelmi filmek.

A mosoly �s ami m�g�tte van

Mindemellett a Kereskedelmi Vil�gszervezetben 2001-ben megszerzett tags�g ut�ni sz�d�letes gazdas�gi fellend�l�s, majd a 2008-as olimpia nagyban seg�tett azon, hogy a p�rt csillaga �jra f�nyesebben ragyogjon. �s mivel minden ellenz�ki kezdem�nyez�st cs�r�j�ban elfojtanak, a demokratikus elmozdul�s a kommunista p�rton bel�lr�l lenne v�rhat�.

Mao Ce-tung egy 1944-es k�pen - a p�rt�nnepl�s k�pei�rt kattintson a fot�ra!

A demokrat�khoz vagy liber�lisokhoz tal�n m�g legk�zelebb �ll�k meghat�roz� figur�ja a mindig der�lt minisztereln�k, a Magyarorsz�got is v�gigmosolyg� Ven Csia-pao. Ven nemegyszer hangoztatta - igaz jellemz�en ink�bb k�lf�ldi �tjain -, hogy bizonyos m�rt�k� demokratiz�l�d�s �s t�rsadalmi reformok n�lk�l nem �lvezhet�k, s�t vesz�lybe ker�lnek a gazdas�gi sikerek. Persze egyes elemz�k szerint ezek s�lytalan kijelent�sek, �s csup�n azt a c�lt szolg�lj�k, hogy jav�tsanak a p�rt im�zs�n. Ven t�nyleg megmarad a szavak szintj�n, konkr�t cselekv�si tervet nem v�zol fel.

A konkr�t l�p�sek ink�bb a m�sik t�bor erej�t teszik �rz�kelhet�v�. K�na k�l�nutass�g�t hangs�lyoz�k legmagasabb rangban l�v� k�pvisel�je a tavaly febru�rban szint�n Magyarorsz�gon j�rt Vu Pang-kuo, a k�nai parlament eln�ke. Az � befoly�sukat mutatj�k azok a sorozatos letart�ztat�sok, melyek sor�n m�g 2008 december�ben Liu Hsziao-po 11 �vet kapott a reformot �s demokr�ci�t k�vetel� Charter 08 c�m� manifesztum��rt. De ugyan�gy ennek r�szei az afrikai-arab forrong�sok ut�ni szigor�t�sok, t�bbek k�zt a sok �vezredes k�nai kult�r�ban is meghat�roz� j�zmin sz� tabus�t�sa, �s sz�mos jogv�d�, �gyv�d, m�v�sz vagy �js�g�r� elhallgattat�sa. A nyugaton is ismert avantg�rd m�v�sz, Aj Vejvej 81 nap elz�r�st kapott, a v�d ad�elker�l�s volt ellene, de h�vei szerint politikai okok �llnak az �gy h�tter�ben.

Teng Hsziao-ping m�s utat v�lasztott - a p�rt�nnepl�s k�pei�rt kattintson a fot�ra!

Nagy er�ket mozg�s�tanak a k�nai hat�s�gok a sz�mukra legkellemetlenebb t�nyez�, az internet fel�gyelet�re - ez a legfontosabb eszk�z a rendszer b�r�l�i sz�m�ra, akik saj�t blogjukon vagy k�z�ss�gi port�lokon pr�b�lnak nyilv�noss�got kapni. M�r ahol tudnak, mert a Twitter, a Facebook  �s a YouTube r�g tiltott - persze az �lelmesebbek tudj�k haszn�lni -, a m�g megh�v�si f�zis�ban l�v� Google+-t  is azonnal blokkolt�k, k�nai megfelel�ik pedig szigor� ellen�rz�s alatt vannak.

Elemz�k szerint az egyik legnagyobb vesz�lyt a gazdagod� k�z�poszt�ly jelenti, amelynek tagjai egyre t�bb befizetett ad�j�anjuk ut�n egyre t�bb belesz�l�st szeretn�nek a k�zp�nzek elk�lt�s�be. M�sik fenyeget�s a rendszer sz�m�ra a gazdas�gi n�veked�s minden bizonnyal bek�vetkez� lassul�sa, ami �rtelemszer�en m�g nagyobb egzisztenci�lis, t�rsadalmi fesz�lts�geket sz�l. Ezt pr�b�ln� semleges�teni a Hu-Wen-adminisztr�ci� 2007-ben meghirdetett "harmonikus t�rsadalom" programja, amelyet az id�n �prilisban egy massz�v boldogs�gpropagand�val (miszerint a legfontosabb c�l most m�r nem a GDP, hanem a boldogs�g n�vel�se) is megtoldottak.

Kik lesznek az ut�dok?

A helyzet az�rt is rendk�v�l k�nyes, mert a k�vetkez� k�t �vben szinte teljes �rs�gv�lt�s k�vetkezik be a p�rtban, �s �gy az �llam �l�n is. A v�lt�s meg�rt�s�hez fontos ugyanakkor �tl�tni, hogyan �p�l fel jelenleg a k�nai kommunista p�rt vez�rg�rd�ja. A mintegy 80 milli� tagot sz�ml�l�, 90 �ves szervezet egy szigor� hierarchia szerinti katonai szervezethez vagy vall�si rendhez hasonl�that�, ahov� t�bbfordul�s felv�teliztet�s �s gondos ellen�rz�s ut�n lehet bel�pni. A p�rt legfontosabb d�nt�shoz�it a h�romsz�z tag� K�zponti Bizotts�g foglalja mag�ba, amely megv�lasztja a huszonn�gy tag� Politikai Bizotts�got, ennek sz�ve pedig az �t-kilenc f�b�l �ll� �lland� Bizotts�g. Tulajdonk�ppen �k a hatalom birtokosai.

A most kilenctag� k�zpont tagjai egyt�l kilencig vannak rangsorolva, els� k�zt�k a 2002-es p�rtkongresszus sor�n megv�lasztott, majd 2007-ben �jrav�lasztott Hu Csin-tao p�rtf�titk�r, aki az alkotm�ny �rtelm�ben �gy az �llam �s a hadsereg els� embere is egyben. Hut, aki m�r harmadszorra nem v�laszthat� �jra, nagy val�sz�n�s�g szerint jelenlegi helyettese, Hszi Csin-ping k�veti, aki most a hatodik helyen �ll, �s Hu m�r �vekkel ezel�tt kiszemelte ut�dj�ul, sz�mos fontos posztot osztva r�.

A 90. sz�let�snapon - A p�rt�nnepl�s k�pei�rt kattintson a fot�ra!

2012 �sz�n a 18. p�rtkongresszuson a most harmadik Ven Csia-pao is �tadja hely�t a jelenleg hetes sz�m� Li K�-csiangnak, aki a minisztereln�kh�z hasonl�an gyakran j�r k�lf�ldre. Hszi �s Li mellett viszont az �sszes t�bbi, azaz h�t hely �j tagokkal lesz felt�ltve - ha 2012-ben alkalmazni fogj�k a kilencvenes �vek elej�n hozott f�lhivatalos meg�llapod�st, amely szerint 68 �v f�l�ttiek m�r nem lehetnek tagjai az �lland� Bizotts�gnak.

Szint�n �t�venk�nt, a p�rtkongresszust k�vet� �vben - teh�t legk�zelebb 2013 m�rcius�ban - �l �ssze a N�pi Gy�l�s, ahol rendszerint a p�rtkongresszus d�nt�seit fogadj�k el, illetve megv�lasztj�k az �llami appar�tus vezet�it. Az ekkor m�r els� sz�m� Hszi Csin-ping v�rhat�an ekkor kapja meg az �llamf�i �s a katonai f�parancsnoki posztot. Az �llamf� ekkor kinevezi a korm�ny tagjait �s a minisztereln�k�t, Ven Csia-pao hely�re val�sz�n�leg Li K�-csiangot.

Hszi, aki Hut lev�ltva K�na legnagyobb hatalm� vezet�je lesz, 57 �ves. Feles�ge egy �nnepelt �nekes-primadonna-popszt�r, apja pedig vezet� forradalm�r volt a p�rt �let�nek hajnal�n, azut�n viszont az els� k�l�nleges gazdas�gi �vezet - Teng egyik nagy tal�lm�nya -, Sencsen megsz�let�se k�r�l b�b�skodott mint a szomsz�dos Kanton korm�nyz�ja. Az id�sebb Hszi egyben a Tienanmen t�ri er�szakos katonai beavatkoz�s kritikusa is volt. Hszi Csin-ping az apja r�v�n az �gynevezett tr�n�r�k�s�k t�bor�hoz tartozik, akiknek felmen�i fontos szerepet t�lt�ttek be a p�rt t�rt�net�ben, �s mostanra �k is hatalom�rettek lettek.

Ven Csia-pao v�gigmosolyogta Magyarorsz�got is

Az 55 �ves Li K�-csiang viszont nem a csal�dja r�v�n ker�lt a hatalom k�zel�be. A szeg�ny Anhui tartom�nyb�l sz�rmazik, de a Pekingi Egyetemen v�gzett jogot, majd doktor�lt k�zgazdas�gtanb�l, �s a p�rt ifj�s�gi szervezet�ben ind�totta el a karrierj�t. 1998-ban Henan korm�nyz�ja lett (ezzel � lett a legfiatalabb tartom�nyvezet�), de siker�t ink�bb k�lf�ldi �tjainak k�sz�nheti, tartom�ny�ban ugyanis t�bb kellemetlen esem�ny is k�t�dik a hivatali idej�hez, p�ld�ul a v�rk�sz�tm�nyek �tj�n terjed� AIDS miatti botr�ny - amelyet a rosszakar�i gyakran pr�b�lnak felhaszn�lni ellene.

"Igazi karizmatikus populista"

M�g egy p�rttagot �rdemes megeml�teni, aki a j�v�beli K�nai Kommunista P�rtot v�rhat�an befoly�solni fogja, m�r csak az�rt is, mert �rdekes sz�nt hozott a modern politik�ba. � Po Hszi-laj, aki az �lland� Bizotts�gnak egyel�re nem, csak a Politikai Bizotts�gnak tagja, �s nyugati lapok szerint igazi karizmatikus populista. Csungkingi korm�nyz�k�nt azzal szerzett orsz�gos h�rnevet, hogy a Mao-kultusz, a lend�letes "v�r�s id�k" hangulat�nak �jra�leszt�s�vel pr�b�lta �sszefogni a szeg�nys�g �s az orsz�gos �tlaghoz k�pest jelent�s b�n�z�s miatt elkeseredett lakoss�got.

T�bbek k�zt mozgalmi dalversenyt hirdetett nagy sikerrel, �s kezdem�nyez�sei hat�s�ra hamar kider�lt, hogy meglep�en sokan viseltetnek nosztalgi�val a forradalmi id�szak ir�nt. Pedig a szint�n tr�n�r�k�s Po apja p�ld�ul, miut�n v�gigcsin�lta a gy�trelmes Hossz� menetel�st (a k�s�bb dics�s�gnek �rt�kelt, val�j�ban rengeteg �ldozatot k�vetel�, de m�gis a p�rt t�l�l�s�t �s k�s�bbi gy�zelm�t el�seg�t� strat�giai visszavonul�st Mao oldal�n), szembesz�llt Ma�val, mikor az felv�zolta a Nagy ugr�s �tlet�t. Emiatt a Kultur�lis forradalom alatt k�m�letlen�l elb�ntak vele, a feles�g�t - Po Hszi-laj anyj�t - hal�lra vert�k. Az id�sebb Po v�g�l Teng alatt magas rangra emelkedett, �s Hszi Csin-ping apj�val ellent�tben a legradik�lisabb rendteremt�k k�zt szerepelt 1989-ben. Figyelemre m�lt�, hogy Hszi Csin-ping Csungkingban tett l�togat�sa ut�n nyilv�nosan dics�rte Po neo-maoista mozgalm�t.

A k�vetkez�, �gynevezett �t�dik gener�ci�s vezet�s sz�nrel�p�se amiatt is hozhat m�g �jat a p�rt �let�ben, hogy az eddig t�lnyom�r�szt gyakorlati szakemberekb�l �ssze�llt vezet�st f�leg t�rt�n�szek, jog�szok, k�zgazd�szok fogj�k v�ltani. A politikai elemz�k szerint neh�z dolguk lesz. M�g nem tudni, hogy ha szorul a helyzet, Konfuciuszhoz, Ma�hoz, a hadsereghez, a titkosrend�rs�ghez vagy a sz�mos, k�lf�ld�n tanult fiatalhoz fognak-e ny�lni seg�ts�g�rt.

A szerz� kor�bban tud�s�t�k�nt dolgozott Pekingben, jelenleg az ELTE Film-, M�dia- �s Kult�raelm�let doktori iskol�j�nak hallgat�ja, kutat�si ter�lete a kort�rs k�nai kult�ra.

Forr�s: Origo.hu