Ugr�s A talajgyakorlatokat a kor�bbi �vtizedekben m�szabadgyakorlatnak nevezt�k. A talajgyakorlat sz�m�ra kialak�tott ter�let 12�12 m nagys�g�, rugalmas kem�nyhab alapoz�s� sz�nyeg. A sz�nyeg rugalmas kialak�t�sa teszi lehet�v� a torn�szok sz�m�ra a nagy magass�g� ugr�sok v�grehajt�s�t, an�lk�l, hogy a talajra �rkez�skor �bred� dinamikus er�hat�sok k�rosan vegy�k ig�nybe �z�leteiket. A gyakorlatok sor�n a torn�szok bizonys�got adhatnak rugalmass�gr�l, er�r�l, egyens�ly�rz�kr�l �s akrobatikus k�pzetts�gr�l. A gyakorlatok k�l�nb�z� ugr�sokb�l,

forg�sokb�l, k�r�z�sekb�l, k�z�ll�sokb�l �s m�s er�elemekb�l �llnak, amiket n�kn�l t�ncelemek is kieg�sz�tenek. A gyakorlatokat a n�k zen�re, a f�rfiak an�lk�l mutatj�k be. Ez az egyetlen szer, ahol a f�rfiak r�vid sportnadr�gban is bemutathatj�k gyakorlataikat.

Az ugr�st kor�bban l�ugr�snak nevezt�k. Az ugr�st ekkor a f�rfiak hossz�ban, a n�k keresztben elhelyezett (k�pa n�lk�li) lovon hajtott�k v�gre. A mai ugr�szer k�r�lbel�l 1�1 m fel�let�, speci�lis kialak�t�s� tornaszer. Magass�ga f�rfiak eset�n 1,35 m, n�kn�l 1,25 m. Az ugr�st a versenyz�k nekifut�sb�l, rug�s dobbant�r�l ind�tj�k. A szert k�t k�zzel �rintik, azon megt�maszkodva a test hossz- �s keresztir�nya ment�n forg�sokat v�geznek, majd a kijel�lt �rkez�si helyen fognak talajt k�t l�bbal. A versenyz�k bizonyos ugr�sfajt�kn�l m�r a szer �rint�se el�tt is v�grehajthatnak forg�st �s csavart.